2016. 04. 04.

XX.

A huszadik helyzetjelentés


Ide is eljutottunk. Őszintén nem számítottam rá - valahol XVI. és a XVII. bejegyzés között azt hittem, kipusztulok -, de kellemeset csalódtam. Köszönöm mindenkinek, aki olvas ♥ Nagyon hálás vagyok a bátorításokért és üzenetekért, a lelkemet mentitek meg velük.

Az utóbbi időt nem tudom szigorú rubrikákba tuszkolva rendszerezni, de van pár dolog, ami követhetően változott február 28-hoz képest, mikor felkerült ide a legelső bejegyzés.

  • Híztam kerek két kilót, lol. Looooool. És még én akarok fogyni. De van egy új tervem.*
  • A lenőtt, vörös hajamat átfestettem sötétbarnára, és most ilyen feketés-vöröses-tölgyszínű, ami elég para, de nekem bejön ez a szivárvány-style. (Ehh, azt hittem, sikerül egységes színt összehoznom. Tévedtem.) Bár a szín nem tökéletes, tetszik, hogy sötétebb lett a hajam, mert kiemeli, hogy libafossárga a szemem. 
  • Mióta kórházba kerültem, egy inam (vagy megduzzadt erem???) be van feszülve, sárgulva, lilulva, és kitüremkedik. Keresztbebaszottul fáj is.
  • Elkezdtem legújabb szenvedélyemnek hódolva gyógynövényeket, alkoholt, nyugtatókat, altatókat és egyéb gyógyszereket gyűjteni a kulccsal zárható fiókomba, meg oda rejtettem szívem csücskét, a faragott pipámat is a mellé csomagolt dohánnyal, plusz becsempésztem két tábla milkát. Ez a Végszükség Esetén - Kezdőcsomagom. Ja, meg van ott egy csomag óvszer is, khm, de hogy minek (és kinek), azt nem gondoltam át. 
  • Megszereztem álmaim bakancsát, de vissza kell vinnem, mert a jobb lábam úgy érzi magát benne, ahogy a molett Télapó a túl szűk kéményben. Ez olyan szép utó-húsvéti hasonlat volt.

*A nagybetűs Új Terv:


Holnap kezdem ezt a diétát, ezzel a tornával együtt, és minden második nap elmegyek futni vagy sétálni. Nem érdekel, ha nem fogom bírni, vagy ha egy nap többször is elájulok. Végigcsinálom (ki kell bírnom), mert valahányszor tükörbe nézek, torz másom az üveg túloldaláról röhögve bámul rám, ettől pedig a hideg kiráz. Arról nem is beszélve, hogy az anyám meg egyre csak vékonyodik mellettem. Mindig hozzám méri magát, látom a szemén: túl akar ragyogni. Paranoiás lennék? Lehet, de akkor sem hagyhatom, hogy ugyanazt tegye velem, amit az ő anyja művelt vele. (Azt hiszem, ez az egész már rég nem a fogyásról szól közöttünk, hanem az elvakultan hajszolt fiatalságról.) Neki van szeretője a férje mellett - gratulálok hozzá -, nekem vékonyságom lesz. 


Kiugró csontszirtjeimet nyaldossa majd fehér bőröm dühös tajtékja, nyakamra omló hajam lesz a lezúduló, alkonybarna zivatar, szemem sárga hold beesett arccsontom hasadéka fölött... távoli leszek, rettentő és gyönyörű, mint téli vihar az őrjöngő tengeren.

Most még csak egy dagadt kis pocsolyán fodrozódó puki vagyok :D
174/57.7

5 megjegyzés:

  1. Hát hallod én nélküled már rég meghaltam volna :D néha minthogyha az én gondolataimat írnád le, de pont azokat amik inspirálnak.. Szerintem egy kicsit hasonlíthatunk.
    Nah jó mostmàr nem àrtana abbahagynom ezeket a kommenteléseket ;D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! Köszönöm, hogy olvastad az írásaimat. Remélem, jól vagy ♥

      Törlés
  2. Úristen, én is ezt érzem, főleg, mikor olvasom az írásaidat (első bejegyzésed óta figyellek ám) ♥ Akkora egy vak szutyok vagyok, hogy valahogy mindig elsiklik a szemem a kommentszekció felett :c De ettől még ez a hely azért van, meg a chat is, hogy tudj itt írni, ha szeretnél :3

    VálaszTörlés
  3. Uramisten, el sem hiszed, mennyire örülök, hogy megtaláltam a blogod! Én is szeretek írni, de példakép lettél. Olyan gyönyörű gondolatmeneteket fogalmazol meg, szinte extázisban érzem magam tőlük.�� Ráadásul pont most vagyok 57 kiló, próbálok 47-re lefogyni. Szemeztem már a fix it fasttal, de napok óta bingelek. Holnap viszont ismét megpróbálom. Erőt adtál és ezt nagyon köszönöm!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szépen köszönöm, ez hihetetlenül jól esik még egy év távlatából is ♥ Remélem, hogy jól vagy, és kitartást! ♥

      Törlés